Kezdőlap Programok Vásárok Közösségeink Galéria Kapcsolat Rólunk Statisztika Munkaterv Munkaterv
A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ 2018 ÉVI MUNKATERVE 1.A MUNKA ANYAGI, TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI 1.1. ÉPÜLETI ADOTTSÁGOK ÉPÜLET-KARBANTARTÁSI FELADATOK — TECHNIKAI FEJLESZTÉS 2016. évi beszámolónkban részletesen taglaltuk intézményünk ingatlanának siralmas állapotát, a  20 évvel ezelőtti igen gyenge és hiányos felújítás következményeként kialakult súlyos gondokat,  ezt ehelyütt megismételni nem kívánjuk; emellett munkatervünk „örökzöld” függeléke évről évre  tartalmazza az elvégzendő feladatokat.  2016 nyarán egy ütközéses autóbaleset következtében megsérült Temesvári krt. felőli kerítésünk  egy szakasza, ennek javítását sürgősen el kell végezni; a költségek a vétkes autóst terhelik (a  balesetről részletes rendőrségi jegyzőkönyvvel rendelkezünk).  Egy örömteli információ: 2017 elején az NGSZ azzal keresett meg bennünket, hogy az év során  újabb épület-karbantartási feladatok megoldását vállalja át saját költségvetése terhére. Ez  előterünk burkolatának kicserélését, illetve bizonyos festési munkálatokra vonatkozott.  Ugyanakkor, amikor az NGSZ műszaki ellenőre eljött hozzánk a feladatok tervezését tekintve,  döbbenten szemlélte intézményünk statikai-műszaki állapotát, amelynek végén azt a döntést  hoztuk közösen, hogy mindenekelőtt egy statikai felmérésre van szükség, és csak ezt követően  lehetséges bármiféle munkálatok megkezdése.  1.2. A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY FELSZERELTSÉGE 2011 előtt (az érdekeltségnövelő pályázatok által) komoly technikai eszközfejlesztés valósult  meg intézményünkben. Az elmúlt években egyre határozottabban merült föl, hogy számítógépes  rendszerünket fejlesztenünk kellene bizonyos alapvető és kiegészítő berendezések beszerzésével.  Ezt az utat szeretnénk 2017-ben is folytatni, már csak azért is, mert az elmúlt egy évtizedben  beszerzett informatikai rendszereink időközben kisebb-nagyobb felújításra, cserére szorulnak.  2016-ban (és ennek nagyon örültünk) az NGSZ egy asztali számítógéppel (monitorral,  programokkal) ajándékozta meg a művelődési házat; így 2017-ben most már az igazgatói iroda  helyett a népművelői dolgozószobában lévő számítógépes rendszer felújítása lesz a célunk.                     1. 3. A KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKA ANYAGI FELTÉTELEI A 2017 évi költségvetés főbb sarokszámai: Önkormányzati támogatás  Saját bevétel  Személyi juttatások  Összesen:  8 802.000,-   550.000,- Személyi juttatások összesen: 9.352e Ft  Járulékok:  Összesen:  1 965.000,-   157.000,- Munkaadót terhelő járulékok összesen: 2.122e Ft  Dologi kiadások  Összesen:     317.000,-   573.000,- Dologi kiadás összesen:    890e Ft  Egyéb kiadások:                320e Ft  Összes kiadás: 12.684e Ft Tagdíjbevételek, jegybevételek, az intézmény termeinek éven belüli és eseti bérbeadásából  származó bevételek:  1.600.000,- Saját bevétel összesen: 1.600e Ft                                             Önkormányzati költségvetési támogatás: 11.054e Ft                                           Egyéb bevételek (pénzmaradvány): 30e Ft Összes bevétel: 12.684e Ft 2016. évi beszámolónkban 12.878 e Ft k kiadási teljesítésről tudtunk számot adni; sajnálatos  módon nem tudtuk bevételi tervünket teljesíteni, annak ellenére, hogy minden erőnkkel  igyekeztünk bérbeadási tevékenységünket növelni. 2017–ben e helyzet javítása érdekében  megemeltük bérleti díjainkat, emellett megpróbálunk több bevételes rendezvényt szervezni.   SZEMÉLYI FELTÉTELEINK 37 éve változatlanok: a két szakmai munkatárs és az 1 fő  gondnok–takarító végzi el az összes fölmerülő feladatot, esetenként takarítást, rakodást,  berendezést, illetve közösségeink tagjai és látogatóink, társadalmi munkában; udvarunk  karbantartása is így fog megtörténni ebben az évben is.  2.A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE 2.1. AZ INTÉZMÉNY RENDEZVÉNY–STRUKTÚRÁJA ÉS RENDSZERES MŰVELŐDÉSI FORMÁI 2.1. 1. ALKOTÓ MŰVELŐDÉSI KÖZÖSSÉGEK Tegzes Miklós Irodalmi Kör  A közreműködésükkel tervezett irodalmi estek: Költészetünk–évszázadaink–2017;  „Frühlingstraum” – Schubert–est; „A tölgyek alatt” – Arany János–est; A Szegedi Vers  Ünnepe–2017; „Barlanglakók” (Tömörkény István színműve), „Doktor Haydn” (Haydn–est),  „Élet zenéjét, ritmusok életét!” (Szabó Lőrinc–est); A Szegedi Dráma– és Próza Ünnepe–2017;  „Tíz nap, mely megrengette a világot… ” – történelemkritikai irodalmi est egy forradalom (?);   Kodály–Tükör–2017 — ünnepi embertisztelet nagy zeneszerzőnk, nemzetünk tanára születésének  135. évfordulója tiszteletére.   A csoport művészeti vezetője az intézmény igazgatója.  Újszegedi Kamarazenekar Baráti Köre Egyesület  Együttesünk 2017–ban elérkezik megalakulása 38. évfordulójához. Változatlanul nagy gondunk  az utánpótlás hiánya: mélyhegedűszólamunk csak alkalmilag létezik. Ebben az évben viszont  több felkérést is kaptunk, így hagyományos évi koncertjeinken kívül hangversenyre várnak  bennünket az Alsóvárosi Általános Iskolában és a szőregi Tömörkény István Művelődési Házban  (a Szőregi Rózsaünnepen lépünk föl, június 25-én). Májusi hangversenyünk műsora: Pietro  Antonio Locatelli: c–moll concerto grosso, Joseph Haydn: C–dúr gordonkaverseny II. t., Joseph  Haydn: G–dúr hegedűverseny III. t., Nagy Imre Erik: Bach és Händel szárnyain ősbemutató.  Adventi hangversenyünk programja még tervezés alatt van, de várhatóan több művel is  megemlékezünk a kettős Kodály–évfordulóról.  Rövidesen újjászervezzük vonósnégyesünket is, hiszen a felújításra kerülő Doktor Haydn c. esten  mind a zenekarnak, mind e vonósnégyesnek fontos szerepe lesz.  Az egyesület elnöke: Buzás Szilárd, művészeti vezető–karmester: Kiss Ernő.  Buzás Szilárd egyesületi elnök jelenleg a művelődési ház önkormányzatának elnöke.  Vántus István Társaság Közhasznú Egyesület  2017–ben a Vántus–napok XLVII. évfolyamának a szegedi önkormányzattal és az SZTE  Zeneművészeti Karával történő közös megrendezésén kívül a kortárs zene népszerűsítésére  kívánja a Társaság helyezni a hangsúlyt, ezt elsősorban kortárszenei rendhagyó ének–zene órákat  szervezésével igyekszik teljesíteni. Ebben az évben lesz 25 éve, hogy elhunyt Vántus István, s  húsz éve, 1997. április 2–án távozott az élők sorában Durkó Zsolt: mindkét zeneszerzőről  méltóképpen, hangversenyekkel szeretnénk megemlékezni. 50 éve, 1967. május 19–én mutatták  be Vántus István A három vándor c. operáját: május 23–án zenei előadás keretében idézzük föl az  első Vántus–operát és bemutatásának körülményeit a Somogyi–könyvtárban.  A Társaság titkára a 2015–ben végrehajtott tisztújítást követően továbbra is az intézmény  igazgatója.  Rúzsa Sándor Népdalkör és Citerazenekar  Az egykori Szegedi Helyőrségi Művelődési Otthon 42 éve alakult énekegyüttese; kizárólag tiszta  népzenét, autentikus népdalokat énekelnek, Arany Páva minősítéssel rendelkeznek. Gyakorta  lépnek fel népdalköri találkozókon. Sajnos, létszámuk csökkenőben, tagjaik elöregedőben van,  vannak. Működésük jelenleg szünetel.  A népdalkör vezetője Monoki Lajos ny. főiskolai tanár, karnagy, aki magas kora miatt (82 évében  jár) egyre többet betegeskedik.  Dr. Lajos Sándor Fotóklub  A klub ez év elején elköltözött a Szent–Györgyi Albert Agórába.  Dél–alföldi Harmonika Barátok Egyesülete  2010–ben intézményünk kezdeményezésére alakult meg a Dél-alföldi Harmonikabarátok Klubja,  mely két és fél év kitérő után 2015 augusztusától ismét intézményünkben működik. Havi két  alkalommal tartanak foglalkozásokat: a hónap második péntekjén hangszeres önképző  összejövetelre, a hónap utolsó péntekjén pedig klubnapra jönnek össze. 2016. január 29–én  egyesületté alakultak. Május 26–ra „Tavasszal a harmonika is nyílik…” címmel nagyszabású  harmonikaestet szerveznek, a VII. Dél–alföldi Harmonikafesztivál 2017. szeptember 30–án az  Algyői Faluházban és október 14–én a Bálint Sándor Művelődési Házban lesz. Sikeresen  működik az Egyesület „Nebulók” Harmonikazenekara.   Az egyesület elnöke: Bakos József.  Gospel Train Kamarakórus  Az együttes immár hat éve működik intézményünkben. Műsoruk gospelekből, spirituálékból áll;  várhatóan ebben az évben is számos alkalommal lépnek fel a művelődési házban és a város  különféle helyszínein: jazz–estjeinken, tárlatmegnyitóinkon és az Ünnepi Könyvhéten.  Létszámuk az utóbbi időben erősen lecsökkent.   Művészeti vezető: Akócsiné Szabó Adrienn.  Szegedi Színfoltvarrók  E kiváló művészeti csoport 2012 decemberében kirobbanó sikerű kiállítással mutatkozott be  intézményünkben; immáron hagyományosnak mondható évenkénti közös tárlatukat 2016–tól  kezdve minden év decemberében rendezik meg, s mindig a Bálint Sándor Művelődési Házban.  Alkotásaik a magyar színfoltvarró (patchwork)–műfaj legkiemelkedőbb darabjai. A csoport  létszáma gyarapodóban van, néha kezd szűkössé válni foglalkozási helyszínük (hetente egyszer,  csütörtökön délelőtt találkoznak a Bálint Sándor Emlékszobában).  Csoportvezető: Biacsi Marietta.  Albatrosz Play Back Színház  A társulat 2010 szeptemberében alakult a 2008-tól működő KRÉTA-KÖR önfejlesztő csoportból.  Miután megismerték a playback-színjátszás dramatikus technikáit, sok-sok gyakorlás, próba,  tapasztalatszerzés után jutottak el addig, hogy nemcsak saját történeteiket fejezik ki színpadon,  hanem bárkiét, aki kíváncsi az előadásaikra. Mintegy 30 előadás és jó néhány tréning és egyéb  képzés van mögöttük. 2012-ben a Szegeden megrendezett 3. Országos Playbackszínházi  Találkozó szervezői, rendezői, lebonyolítói voltak egy másik szegedi társulattal együttműködve.  Szakmai mentoruk, segítőjük Kiss György Ádám.   Művelődési házunkban még 2015–ben találtak otthonra; e sorok írása előtt egy nappal, 2017. március 30–án sikeresen mutatkoztak be az Újszegedi Nyugdíjasklubban.     Csoportjuk nyitott, működésébe bárki betekinthet. Szombatonként 14.30 órakor kezdődő     foglalkozásaikra várják mindazokat, akik érdeklődnek az improvizáción alapuló színjátszás     iránt és/vagy van megjelenítésre alkalmas történetük, amit szívesen elmesélnének és látnának     színpadon megelevenedni!     https://www.facebook.com/Albatrosz-Playback-Színház A csoport vezetője: Bábáné Sándor Ildikó. 1. 1. 2. RENDSZERES MŰVELŐDÉSI FORMÁK Újszegedi Nyugdíjasklub  Intézményünk legnagyobb létszámú közössége: tagjainak száma mindig 120 fő körül van; 34 éve  működik folyamatosan. Tagjai aktívak, igénylik az értékesebb rendezvényeket; a klub élén a  tagok közül választott klubtanács áll, melynek hivatalból tagjai a művelődési ház népművelői is.  Heti egy alkalommal tart foglalkozásokat, melyeken mindig vannak programok (előadások,  filmvetítések, irodalmi műsorok, délutáni bálak) is, e programok  többsége szerepel  Rendezvénynaptárunkban is. A szegedi nyugdíjasklubok közül egyedül az újszegediben működik  nyugdíjasmozi, mely filmtörténeti művészmoziként működik évtizedek óta: 2017–ben többek  között Jávor Pálról, Kovács Jánosról, Bajor Imréről, Hofi Gézáról, Bujtor Istvánról, Bánffy  Györgyről, Básti Lajosról, Dégi Istvánról és Csákányi Lászlóról emlékezünk meg, a bevezető  előadásokat szinte mindig Czenéné Vass Mária tartja, rendkívül magas színvonalon. Immáron 15  éve működik az  Újszegedi Nyugdíjasklub „Szivárvány” Dal–és Versmondó Köre,  melyet a Klub tagjai alapítottak, s amely énekes és verses produkciókkal színesíti a klubéletet.  Műsorainak sajátossága, hogy a dalokat és a verseket szerkesztett műsorként adják elő a Kör  tagjai. 2016–ban több új összeállítást mutatnak be, többek között: Farsangi dalok (farsangi  kántálók, farsangi és tavaszi versek); Húsvét és pünkösd közt (Bálint Sándor írásai alapján,  szenténekek az írásokhoz kapcsolódva). A csoport társadalmi vezetője és irodalmi felelőse Szabó  Sándorné, művészeti vezetője és citera– esetenként zongorakísérője az intézmény igazgatója.  A klub elnöke: Hevesi Istvánné.  Magyar Bioépítészeti Egyesület 2017 a bioépítészeti napok jubileumi éve: 30 esztendővel ezelőtt, 1987 szeptemberében  rendeztük meg a később I. Újszegedi Bioépítészeti Napoknak nevezett  Hagyomány–építészet–természet c. nagyszabású kiállítást, s idén érkezünk el a XX. Újszegedi  Bioépítészeti Napokhoz, melynek már intenzíven folyik szervezése Monostory Péter egyesületi  elnök kitartó munkájával, aki tizenötödik alkalommal generálja a sorozatot.  Az intézmény igazgatója az egyesület alapító és elnökségi tagja.  Az egyesület elnöke: Monostory Péter.  Nova Kulturális és Filmklub  Az egykori Galaktika Tudományos-fantasztikus Klub utódjaként 2004–ben megalakult klub  kétheti rendszerességgel működött 2014 nyaráig, azóta inkább alkalomszerűen találkoztak.  2016–ban e klub nem tartott foglalkozást.  Hollószárny Lovagrend  Az elmúlt másfél év alatt semmi jelét nem láttuk annak, hogy tartanának nálunk foglalkozásokat,  e sorok írása előtt egy nappal pedig megérkezett Gombos Zsolt korábbi rendfőnök levele,  melyből megtudtuk, hogy a klubtagok többsége elköltözött Szegedről, a jelenlegi rendfőnök  áthelyezte Makóra a Lovagrendet, melynek munkájában maga Gombos Zsolt sem tud már  résztvenni, aki levelében lemondott  a művelődési ház önkormányzatának elnöki tisztéről.  Etka–Jóga–tanfolyam  A 2013 tavaszán újra indult jógatanfolyam az Etka–Jóga Nemzetközi Egyesület módszerei  alapján építi fel foglalkozásait; a tanfolyam létszáma ez év elejére 22 főre emelkedett, a  tanfolyamvezető intézményünknek terembérletet fizet.  Tanfolyamvezető: Andrássy Éva.  Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Csongrád Megyei  Titkári Tanácsa  A KKDSZ csongrád megyei tagozatvezetőit és alapszervezeti titkárait tömöríti vezető  grémiumba, melynek élén a megyei elnök áll. Fő munkaformája a megyei értekezlet, de  szervezett már gyermeknapot és nyugdíjas-találkozót is. Az egyértelműen szakszervezeti teendők  egyeztetésén túl a könyvtári, közművelődési, levéltári és múzeumi szakmai területek évek óta  kiválóan működő koordinációs fóruma.  A KKDSZ megyei elnökévé a 2014. évi tisztújítás alkalmával ismét a művelődési ház igazgatóját  választotta a KKDSZ Csongrád Megyei Titkári Tanácsa. A megyei elnök 20 év óta tagja a  KKDSZ Országos Elnökségének, a KKDSZ Országos Közművelődési Tagozata vezetője.   ÖSSZEGZÉS: 2016–ban egy állandó közösségünk megszűnt, egy elköltözött, kettő szünetel, de  várhatóan megszűnik. E fájdalmas folyamatokat megpróbáltuk megállítani, de a közösségek  erodálódása rajtunk kívül álló okok következménye volt. Nagy örömünkre egy művészeti  közösséggel — az Albatrosz Play Back Színházzal — viszont gyarapodtunk. Bár nagyon  sajnálatos, ami a négy közösséggel történt, ill. történik, távozásukkal kissé nőtt  rendezvényszervező és egyéb mozgásterünk. Természetesen továbbra is fontos funkcióink  egyikének tekintjük a közösségek mentorálását, nyitottak maradunk új közösségek befogadására,  s talán — előbb–utóbb — magunk is vállalkozunk új közösségek megszervezésére.  2.1.3. MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSOK Az elmúlt évekhez hasonlóan idén januárban is a Hammido Alapfokú Művészeti Iskola félévzáró  kiállításával nyitottuk kiállítási évadunkat. Februárban  „Színek és hangulatok” címmel rendeztük  meg Fogarasi Margit festőművész kiállítását. Eredeti kiállítási tervünket egy tragédia változtatta  meg: február 19–én elhunyt Tóth Attila művészeti író, művészettörténész, búcsúztatása március  12–én volt a művelődési házban, ezért úgy időzítettük az Újszegedi Képzőművészek XVII.  Tavaszi Tárlatát, hogy az e napra már készen álljon; e tárlaton kiállítottuk Tóth Attila több  festményét is. Volt természetesen külön megnyitója a tavaszi tárlatnak is (március 14–én).  Kisebb koordinációs zavar miatt rendhagyóan alakult e kiállítás megtekinthetősége, ugyanis  március 26–án viszont Hubay Jenő zeneszerezőre, minden idők egyik legnagyobb magyar  hegedűművészére emlékeztünk a Hubay Jenő Társasággal közös rendezésben; a nagyszerű  komplex rendezvények fontos része volt Véber Noémi Hubayra emlékező festmény- és  dokumentumkiállítása is. Így március 24-április 5. között szünetelt az újszegedi tavaszi tárlat,  ekkor a Hubay–kiállítás volt látogatható, majd 10 napra visszakerült a tavaszi tárlat. Májusban  Dégi László többszörösen jubiláló újszegedi festőművész kiállítását rendezzük meg, a félév a   Hammido Alapfokú Művészeti Iskola évzáró kiállításával zárul. Augusztus végén a Szegedi  Szépmíves Céh táborzáró kiállítására kerül sor, szeptemberben pedig Veres Mihály (1937–1997)  egykori szegedi festőművészre emlékezünk legszebb képei kiállításával. Novemberben  kiállítással köszönjük Fontos Zoltán festőművészt, az év immár több mint fél évtizede a Szegedi  Színfoltvarrók Téli Tárlatával zárul.  2.1.4. ISMERETTERJESZTÉS; ISMERETTERJESZTŐ KIÁLLÍTÁSOK Legjelentősebb ismeretterjesztő rendezvényünk — kiállítással, előadássorozattal — tizennyolc  éve az Újszegedi Bioépítészeti Napok sorozata. A bioépítészeti egyesületre vonatkozó rovatban  már jeleztük, hogy ebben az évben lesz harminc éves a sorozat (tizennyolc éve folyamatos), s  idén rendezzük meg huszadszor. A legtöbb ismeretterjesztő rendezvényre az Újszegedi  Nyugdíjasklub programjai közt kerül sor: orvosi, pszichológiai, hitéleti és zenei előadásokra és  útibeszámolókra egyaránt. Szintén idesorolandók a kiállítások megnyitói, sőt a Tegzes Miklós  Irodalmi Kör rovatában és a műsorok közt egyaránt feltüntetett Költészetünk–évszázadaink–2017  c. rendezvény is, hiszen az azon megszólaló versek valamennyi szerzőjéről hangzik el rövid  ismertető. Idén konferencia is lesz a Fiatal Szegedi Zeneszerzők Fesztiválján, s már szerepel  munkatervünkben két könyvpremier (ezek száma év közben gyarapodhat).  2.1.5. MŰSOROK Művelődési házunk műsorstruktúráját már évtizedekkel ezelőtt az értékek, az értékmegőrzés,  értékmentés jegyében alakítottuk ki, így túlnyomó többségben irodalmi estekkel és  hangversenyekkel várjuk a közönséget. Természetesen van jelentős igény a szórakoztató  műsorokra is, de már közepesebb produkciók is a költségvetésünket jelentősen meghaladó  ráfordításokat igényelnének. Másrészt számolnunk kell az igen nagy helyi konkurrenciával,  illetve azzal a ténnyel is, hogy egyes műfajok (pl.: a magyarnóta) állandó szervezőkkel  működnek városunkban, legfőképpen pedig azzal is, hogy a különféle fesztiválok (bor, sör,  pálinka, disznótoros, ill. a Szegedi Karácsony, Hídivásár, Hungarikum) egyre gyakrabban  „zúdítanak” programdömpinget a városra, ahol a közönség ingyen juthat olyan produkciókhoz,  amelyekért nekünk belépőjegyet kellene szednünk. Irodalmi estjeink csaknem teljes mértékben  saját szerkesztésűek és állandó előadókkal (Tegzes Miklós Irodalmi Kör) szólalnak meg (ebben  az évben 10 esttel készülünk, ld.: a Tegzes Miklós Irodalmi Kör rovatát, ill. a Rendezvénynaptárt,  ez — talán — egyedülálló városunkban), az Újszegedi Kamarazenekar évi kettő koncertjén kívül  az SZTE Zeneművészeti Karával közösen rendezünk igen értékes hangversenyeket, de itt kell  jeleznünk a Fiatal Szegedi Zeneszerzők Fesztiváljának két hangversenyét is. Vannak mindezek  mellett hosszabb–rövidebb műsorok a Nyugdíjasklub egyes rendezvényein is (Nőnap,  Aranycsütörtök), s meg ne feledkezzünk a Dél-alföld Harmonikabarátok fesztiváljairól, tavaszi  koncertjükről (sőt: voltaképpen minden klubnapjukon szól az igényes könnyűzene).  Az  időnkénti egyéb szórakoztató műsorok azonban valóban hiányoznak rendezvénykínálatunkból,  csakúgy, mint a gyermekprogramok: e hiányok pótlására minél gyorsabban kell megoldást  találnunk.  2.1.6. TÁNCOS RENDEZVÉNYEK, SZÓRAKOZTATÁS Egyedi szervezésű és alkalmi közönségre épülő táncos és szórakoztató rendezvények (disco,  vacsorás bálak, szilveszter stb.) nincsenek intézményünkben, művelődési házunk erre több  szempontból sem alkalmas: nincsenek kiszolgáló létesítmények (konyha, állandó büfé) és  nagytermünkben folyamatosan vannak kiállítások, értékes műtárgyakkal. A Nyugdíjasklubban  havonta egyszer van fehérasztalos, zenés–táncos összejövetel különféle elnevezésekkel  (Szeptemberi vigalom, Szüreti Bál, Pótszilveszter, Farsangi bál, Áprilisi dáridó, Juniális a Liget  szélén), mindig megtartjuk a tradicionális, csaknem kilencvenéves Erzsébet-bálat, de részben  táncos rendezvény a nőnapi ünnepség és az Aranycsütörtök is. Intézményünkben talált otthonra  az újszegedi katolikus közösség farsangi bálja, a Tipegő Bölcsődei Alapítvány Télbúcsúztató  Batyus Bulija és a Szeghy Endre Alapítvány Bálja is.  2.1.7. EGYÉB MŰVELŐDÉSI ÉS SZÓRAKOZÁSI ALKALMAK Az eddig felsorolt programokon, rendezvényeken kívül a mindennapi élet kultúrájával  kapcsolatos rendezvények szorgalmazását kívánjuk hangsúlyozni a jövőben is — e területen  intézményünknek 36 éves tradíciói vannak (1981 januárjában rendeztük meg először a  Magánlakás–’81 c. komplex, egyhetes rendezvényt), mára ezt a legmagasabb szinten a  bioépítészeti napok teljesítik. Fontos szegmensek még az egészségkultúrával, mentálhigiénével  összefüggő előadások, nem utolsósorban pedig a lakóterületi információk átadása, ill. a  fejlesztésekről szóló tájékoztatás, ill. egyeztetés. Mindezek terén vannak még bőven feladatok;  komoly nehézséget jelent, hogy 8 éve nincs helyi lakóterületi civil szervezet.  1. 1. 8. KÖTETLEN FORMÁK, SZOLGÁLTATÁSOK E tekintetben minimális intézményünk mozgástere, lényegében a hozzánk érkező információs  anyagok, információk továbbadására korlátozódik. Kisméretű előcsarnokunk valóban csak a  rendezvények előtti rövid várakozásra alkalmas; teltházas programok esetén pedig épp csak a  közönség átvonulására. Munkatársaink igyekeznek a szó szerinti és intenzív PR–t gyakorolni,  azaz valamennyi hozzánk betérőt legjobb tudásuk szerint tájékoztatni, adott esetben nemcsak a  művelődési ház, hanem minden szegedi kulturális intézmény programjairól. A művelődési ház  havi műsorlappal tájékoztatja az érdeklődőket saját életéről.  2.1.9. KÜLSŐ SZERVEK TEVÉKENYSÉGE Elsősorban terembérlőinket tekintjük külső szerveknek: a vásárok számát igyekszünk minél  jobban növelni, hiszen bevételeink túlnyomórészt e külső szervek tevékenységéből adódnak. A  termékbemutatók száma már az elmúlt évben megcsappant, amit örömmel konstatáltunk, lévén  ezek egy része ellenőrizhetetlen és kártékony volt. Bármennyire is szükségünk van a bevételre,  időnként szelektálunk bérlőink között, így például pontosan leinformálhatatlan szervezők által  generált féléjszakás rendezvényeket nem fogadunk. Az oktatási intézmények hozzánk kihelyezett  rendezvényeit, ünnepségeit viszont közös eseményeknek tekintjük, s természetesen mindazokat a  programokat is, melyek a jelen munkatervben — pl. a Táncos rendezvények, szórakoztatás c.  alfejezetben — már fentebb szerepeltek. Az intézményünket székhelyül választó, az  intézményünkben működő egyesületek semmiképpen sem számítanak külső szerveknek  (háromnak egyik alapítója volt a művelődési ház, egynek pedig a művelődési ház vezetője), de  mindegyikük székhelyhasználati engedély és együttműködési megállapodás alapján működik  művelődési házunkban.  2.4. AZ INTÉZMÉNY NAPI, HETI, ÉVES MŰKÖDÉSI RENDJE, NYITVATARTÁSA* A Kötetlen formák, szolgáltatások c. alfejezetben már jeleztük intézményünk látogathatóságának  alapelveit; törzsnyitvatartásunk a következő: Hétfő: 8.00–15.00 óráig, kedd: 8.00-18.00-ig  (rendezvény esetén annak befejezéséig, illetve a közönség távozásáig. Meg kívánjuk jegyezni,  hogy nálunk záróra nincs, tehát a látogatók spontán igénye alapján tartjuk nyitva az intézményt;  mindez a hét minden napjára vonatkozik) Szerda: 8.00-20.00-ig; Csütörtök: 8.00-21.00-ig;  Péntek: 8.00-18.00-ig; Szombat: 10.00-18.00-ig; lakodalom esetén vasárnap hajnali 4-ig, sőt  reggel 8-ig). Vasárnap: szünnap, külön igény, vagy terembérlet esetén igény, ill. szerződés  szerinti nyitvatartással. E működési rendet a hirdetőablakunkban is feltüntettük; a nyári  időszakban változó intervallumokkal napi négyórás ügyeleti nyitvatartással működünk,  ugyanebben az időszakban technikai nyári szünetet tartunk (ekkorra tervezzük a kisebb  festéseket, felújításokat); december utolsó két hetében – inkább 10 napjában – téli szünet van.  Intézményünkben éjjel-nappali üzenetrögzítős-faxos telefon működik; üzemel E-mail vonalunk  is; munkatársaink lakástelefonszámai vitrinünkben olvashatóak; az igazgató mobiltelefonon is  hívható.  3. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI* 3. 1. KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK Közönségkapcsolatainkat, propagandánkat folyamatosan igyekszünk újítani, mert bár  meghívóinkon, a sajtón és az elektronikus médiákon keresztül többezer szegedi polgárral állunk  folyamatos kapcsolatban, ennek hatékonysága nem tűnik kielégítőnek: legfontosabb  célközönségünket, az újszegedi lakosságot továbbra sem tudjuk teljes mértékben elérni. Az  előrelépés legegyszerűbb eszköze már működő honlapunk; igyekszünk erősíteni  a művelődési  ház önkormányzata horizontális működését, ill. állandó közösségeink intenzív bevonását is  valamennyi rendezvényünkbe. Az újszegedi intézmények évekkel ezelőtt megkezdett találkozóit  elsősorban ágazati alapon (újszegedi kulturális és rendezvényszervező intézmények/szervezetek;  újszegedi óvodák; újszegedi iskolák; újszegedi kollégiumok stb.) kívánjuk folytatni.  Meghívó–plakát–alapú propagandánkat a továbbiakban is fönntartjuk, Újszeged városrész  részletes feltérképezése megtörtént: kijelöltük, milyen pontokon, objektumokban tudunk  papíralapú propagandaanyagokat elhelyezni. Plakátjaink rendszeres kihelyezése jelenleg  megoldatlan, miután nincs számlaképes vállalkozó azok kihordására, a közmunkás alkalmazási  körből pedig kiléptünk: e feladat két szakmai munkatársunkra hárul. Négy évvel ezelőtt áttértünk  az elektronikus meghívókra (állandó meghívottaink több mint kétharmadának e módon küldünk  meghívót). Az írott és az elektronikus média szférájában a Délmagyarország és a Rádió 88 eddig  is segítették munkánkat; igen nagy előrelépést jelentett az Új Szeged c. lap három évvel ezelőtti  újraindulása.  Megújításra szorulnak igényfelmérési akcióink is: sokkal több energiát kell szánnunk a  közvéleménykutatásra, ez hangsúlyosan szerepelt a már jónéhányszor idézett ötéves igazgatói  koncepcióban is.  Látogatóink összetétele arányosan tükrözi a városrész életkori megoszlását: nem érezhető  egyetlen korosztály túlsúlya sem.  Az intézményünkhöz kapcsolódó társadalmi szervezetek többségét már érintettük korábban,  működési területükkel együtt. Intézményünk részt vesz a szegedi kulturális intézmények az  elmúlt időszakban megélénkült fórumában, népművelő kollégáink pedig a Csongrád Megyei  Népművelők Egyesületében is tevékenykednek. Az intézmény igazgatója az utóbbi egyesület  alelnöke és ismét ő lett a 2016–ban újjáalakult Szegedi Közművelődési Tanács elnöke.  3.2. KAPCSOLATOK MÁS SZERVEKKEL* Művelődési házunk nyitott, befogadó intézményként tételezi magát: az otthont kereső programok  esetében is szívesen vállalja az aktív közreműködést — mint ezt már korábban leírtuk. A szegedi  önkormányzat által fönntartott intézmények és azok társadalmi szervezetei korábban ingyenesen  vehették igénybe épületünket és szolgáltatásainkat, különösképpen a három újszegedi iskola, a  Csonka János Tagintézmény és az öt újszegedi óvoda, a változások — az államosítás — ellenére  e tradíciót fönntartjuk. Valamennyi szegedi művelődési házzal élő és jó a kapcsolatunk. 2008.  júliusa óta különösen intenzíven működünk együtt a szegedi önkormányzat fenntartásában  működő hat lakóterületi művelődési házzal és a Szent–Györgyi Albert Agórával, de jó a  kapcsolatunk az Alsóvárosi Kultúrházzal, ill. ugyanígy a Somogyi-könyvtárral és hálózatával is;  KKDSZ-központként ez az egész megye közgyűjteményi és közművelődési hálózatára értendő.  Az irodalmi élethez ilyen jellegű rendezvényeink, a zeneihez a Vántus István Társaság  Közhasznú Egyesület, az Újszegedi Kamarazenekar, a Rúzsa Sándor Népdalkör és Citerazenekar  és a Dél-alföldi Harmonikabarátok Egyesülete integrál; a népművelői szakmai körhöz a Csongrád  Megyei Népművelők Egyesülete kapcsol bennünket. Kiváló a kapcsolatunk az újszegedi római  katolikus plébániával, mellyel nemrégiben együttműködési megállapodást kötöttünk, az újszegedi  református lelkészséggel és a Szegedi Zsidó Hitközséggel. Állandó és rendezvényekben is  megtestesülő együttműködést alakítottunk ki a Pro Musica Zeneiskolával és a Hammido  Alapfokú Művészeti Iskolával, a Szegedi Közéleti Kávéházzal és Vakok és Gyengénlátók  Csongrád Megyei Egyesületével; nagyon sikeres még 1988–ban megkezdett együttműködésünk a  Szegedi Bölcsődék Igazgatóságával, változatlanul létező kapcsolatunk a volt Csongrád Megyei  Területi Gyermekvédő Szolgálat jogutódjával, a Szent Ágota Alapítvánnyal, a SZTE Móra  Ferenc és Hermann Ottó Kollégiumával.  4. A MŰVELŐDÉSI HÁZ ÖNKORMÁNYZATA 2008. május 14–én — országosan egyedülálló módon — az intézmény védnöksége alatt működő  állandó közösségek vezetőiből megalakítottuk a művelődési ház önkormányzatát, melynek tagjai  a mindenkori újszegedi lakóterületi képviselők is. E koordinációs, véleményező és javaslattevő  testület működését külön szervezeti és működési rend szabályozza, mely a művelődési ház  SZMSZ–ének 6. sz. melléklete. 2009–től kezdve a művelődési ház önkormányzata véleményezte  a művelődési ház éves munkatervét. 2017–ben újjászerveztük ezt a testületet, új elnököt is  választottunk Buzás Szilárd, az Újszegedi Kamarazenekar Baráti Köre Egyesület elnöke, az  SZTE Hermann Ottó Kollégiuma igazgatója személyében. Várhatóan sikerül egyre  fokozottabban építeni a művelődési ház önkormányzatára; az önkormányzati üléseken kívül  ebben az évben feltétlenül megszervezzük állandó közösségeink találkozóját.  Rendezvénynaptárunkban — az elmúlt évekhez hasonlóan — ezúttal is igyekeztünk dátummal  szerepeltetni programjainkat (az év első három hónapját illetően ez már nem is történhetett  másképp, lévén e helyeken mindig retrospektív „naptárunk”), de — értelemszerűen — fönn kell  tartanunk a műsorváltoztatás jogát is. Reméljük azonban, hogy a jelen munkatervben leírtakat  konzekvensen végre tudjuk hajtani, s reméljük, ehhez elnyerjük idén is fenntartónk, Szeged  Megyei Jogú Város Önkormányzata — a pénzügyi alapokat már biztosította vonatkozó  rendeletében — általános támogatását is.  Szeged, 2018. március 30.  Jáger Richárd  Kiss Ernő  * a dokumentum e fejezetei – miután számottevő változás nem történt – csaknem azonosak az  elmúlt évek hasonló részeivel.  FÜGGELÉK  TARTÓSAN MEGOLDATLAN ÉPÜLETKARBANTARTÁSI FELADATOK — TECHNIKAI  FEJLESZTÉS  Ebben az évben lesz húsz esztendeje, hogy elkészült a művelődési ház csaknem teljes felújítása.  Csaknem teljes, ugyanis már a műszaki átadás pillanatában voltak jelentős hiányosságok. Húsz évvel  ezelőtt csak részben történt meg a nyílászárók cseréje: a nagyterem nyolc ablaka immáron 59 éves,  külső ablakszárnyai félig már elkorhadtak. Az új ajtók többsége nagyon rosszul lett legyártva: némelyik  szerkezetében ujjnyi rések képződtek mára (repedések az első hónapoktól voltak rajtuk).  Az elmúlt tizenkilenc évben csak a legfontosabb javításokra és apróbb festésekre volt keretünk. Záros  határidőn belül szükséges lenne a nyílászárók mázolása, a karzat korlátjainak mázolása, lazúrozása.  Feltétlenül fontos lenne a székraktár–óvoda–Bal fasor 4.–nagyterem közti ingatlanrész megvásárlása a  művelődési ház részére, majd a székraktár bővítése ezen ingatlanrészen; a végleges megoldást ez jelenti.   Folytatni kellene a Bálint Sándor Emlékszoba előtere fa-üveg-falának hangszigetelést szolgáló  átépítését; immáron el kellene készíteni Miholcsa József Paulai Szent Vince – Bálint Sándor –  Karácsonyi Guidó – domborműegyüttese kivilágításának megtervezését és kivitelezését. Továbbra is  napirenden kell tartani a főépület külső védelmének megerősítését: a négy utcai ablakra egyedi  tervezésű kovácsoltvas rácsokat kellene szerelni. Nem kisebb horderejű és ugyanilyen fontos  elektromos rendszerünk fokozatos korszerűsítése. Sajnos, a tervezés hibájaként három szekrénybe  szétosztva kerültek felszerelésre a kismegszakítók, az egyik szekrényt csak nagyobb létráról lehet  elérni; ezt a hibát az elektromos rendszer teljes áttervezésével és átépítésével meg kell szüntetni.  Összegezve:  I. Záros határidőn belül el kell végezni a művelődési ház 1996–ban megkezdett felújításának időszaki  rekonstrukcióját:  1. Meg kell vásárolni a művelődési ház épülete és a Bal fasor 4. sz. alatti ház közötti „senkiföldje”  ingatlanrészt, s ennek beépítésével bővíteni kell raktárunkat.  2. A lehető legrövidebb időn belül sort kell keríteni az eddig ki nem festett helyiségek teljes körű  festésére, a nyílászárók mázolására, lazúrozására, lakkozására, az előcsarnok padlóburkolatának  cseréjére. 3. Be kell fejezni a Bálint Sándor Emlékszoba fa–üvegfalának átalakítását, ki kell alakítani a homlokzati  domborművek megvilágítását.  4. Meg kell kezdeni az intézmény elektromos rendszerének korszerűsítését, különös tekintettel a rosszul  elhelyezett kismegszakító szekrény áthelyezésére, valamint a dobogó és a nagyterem megvilágítására.  1997–ben csak a művelődési ház főépületének átépítése és felújítása történt meg; azóta azonban még a  folytatás reménye sem csillant föl.  II. Nem sokáig halogatható immár a művelődési ház felújításának és átépítésének II. üteme. Ez az  1996–97–ben lényegében változatlanul hagyott déli ingatlanrész teljes revitalizálását jelenti:  1. a művelődési ház immáron négyszer (1963, 1985, 1993, 1996) megtervezett bővítésének megépítését:  mintegy 80 m2 –es klubhelyiség-kamaraterem létrehozását, mely egy nyaktag-folyosóval csatlakozik a  főépülethez; ezzel, de csak ezzel egyidőben  2. A „B” épület lebontását;  3. szilárd parkoló kialakítását az új épületrész körül;  4. a környezetbe illő kerítés megépítését, korszerű és esztétikus kapuval (jelenleg két máshonnan  leszedett, s átalakított rács tölti be ez utóbbi funkciót).